A hűvösebb szobahőmérséklet alvás közben javíthatja az anyagcserénket, segít a testsúlycsökkentésben?

Az alvási környezet hőmérséklete jelentős hatással lehet az anyagcserére és a metabolikus egészségre. A kutatások azt mutatják, hogy a hűvösebb szobában való alvás növelheti a barna zsírszövet mennyiségét és aktivitását, amely közvetlen hatással van az inzulinérzékenységre és a zsírégetésre. De miért is fontos ez, és hogyan alkalmazhatjuk ezt az ismeretet a mindennapi életünkben? Érdemes lejjebb csavarni a termosztátot éjszakára?


Mi az a barna zsírszövet, és miért fontos?

A zsírsejteknek két fő típusa van: a fehér zsírszövet és a barna zsírszövet. A fehér zsír felelős a felesleges energia tárolásáért, míg a barna zsír elsődleges feladata a hőtermelés, vagyis a szervezet melegen tartása. A barna zsírszövet sejtek rengeteg mitokondriumot tartalmaznak, amelyek képesek a zsírsavakat hővé alakítani, így elősegítik az energiafelhasználást és a kalóriaégetést.

Az újszülötteknél nagyobb mennyiségben van jelen a barna zsír, mivel az ő szervezetüknek még nincs megfelelő hőszabályozási mechanizmusa. Felnőttkorra a barna zsírszövet mennyisége csökken, de kutatások kimutatták, hogy bizonyos környezeti hatásokkal – például hideghatás révén – serkenthető az aktivitása.


A hűvösebb szobában való alvás hatása a barna zsírra és az inzulinérzékenységre

Egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy a rendszeresen alacsonyabb hőmérsékleten (19°C-on) alvó embereknél nőtt a barna zsírszövet aktivitása és javult az inzulinérzékenységük.

A kutatás során egészséges fiatal férfiakat figyeltek meg négy hónapon keresztül, és különböző hőmérsékletű szobákban altatták őket:

  • 1. hónap: 24°C (semleges környezet)
  • 2. hónap: 19°C (hűvösebb környezet)
  • 3. hónap: visszatérés 24°C-ra
  • 4. hónap: 27°C (melegebb környezet)

Az eredmények azt mutatták, hogy a 19°C-on való alvás serkentette a barna zsírszövet mennyiségét és aktivitását, ami javította az inzulinérzékenységet és fokozta az anyagcserét. Ezzel szemben a melegebb környezetben való alvás (27°C-on) csökkentette a barna zsír aktivitását, ami anyagcsere-lassuláshoz és az inzulinérzékenység romlásához vezethet.


Milyen előnyei vannak a barna zsírszövet aktiválásának?
  1. Növeli az inzulinérzékenységet – A barna zsírszövet serkentése javítja az inzulinre adott válaszreakciót, így segíthet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében.
  2. Fokozza a kalóriaégetést – A barna zsír aktív működése több kalóriát éget el, ami hosszú távon hozzájárulhat az egészséges testsúly fenntartásához.
  3. Javítja az anyagcserét – A barna zsírszövet  aktiválásával a szervezet energiafelhasználása növekszik, ami hozzájárul az anyagcsere-egyensúly fenntartásához.
  4. Segít a hideghez való alkalmazkodásban – A barna zsírszövet révén a szervezet hatékonyabban tud reagálni a hidegre, így könnyebben tolerálhatjuk az alacsonyabb hőmérsékletet.

Hogyan fokozhatjuk a barna zsír aktivitását?
  1. Hűvösebb szobában alvásA 18–19°C-os hálószoba ideális lehet a barna zsírszövet aktiválásához, miközben az alvás minősége is javulhat.
  2. Rendszeres hidegexpozíció – Időszakos hidegzuhanyok, jeges fürdők vagy hideg időben végzett testmozgás fokozhatja a barna zsír aktivitását.
  3. Testmozgás és megfelelő táplálkozás – A fizikai aktivitás, különösen a magas intenzitású edzések, serkenthetik az irizin nevű hormon termelődését, amely elősegíti a barna zsírszövet kialakulását.
  4. Kapszaicin fogyasztása – A csípős ételekben található kapszaicin szintén hozzájárulhat a barna zsír aktiválásához.

Szóval miért is érdemesebb hidegebb szobában aludni?

A tudományos bizonyítékok alapján a hűvösebb alvási környezet elősegíti a barna zsírszövet növekedését és aktivitását, ami pozitívan hat az inzulinérzékenységre és az anyagcserére. A 19°C-on való alvás egyszerű, mégis hatékony módszer lehet az anyagcsere egészségének támogatására és a kalóriaégetés fokozására.

Ha tehát szeretné javítani az inzulinérzékenységét és növelni az energiafelhasználását, érdemes megfontolni, hogy éjszakára kicsit lejjebb állítja a termosztátot!

Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25034950/