Ahogy öregszünk, testünk működése megváltozik: lassul az anyagcsere, csökken az izomtömeg, és bizonyos tápanyagok felszívódása is romlik. 50 év felett érdemes tudatosabban odafigyelni néhány kulcsfontosságú anyag pótlására, hogy megőrizzük egészségünket és életminőségünket.
Tovább
Ha Ön fogyni szeretne, valószínűleg találkozott már azzal az állítással, hogy a fogyás kulcsa az inzulinszint alacsonyan tartása. Az időablakos étkezést (intermittent fasting, time-restricted feeding) gyakran úgy mutatják be, mint a leghatékonyabb módszert, hiszen „leviszi az inzulint, és a szervezet átvált zsírégetésre”. Ezzel szemben sok szakember – és sok sikeresen fogyó ember – napi 4–5 kisebb étkezéssel, stabil kalóriadeficittel ér el eredményt. Önben is felmerülhet a kérdés: Ha az inzulin gátolja a zsírbontást, hogyan lehet hatékony a gyakori étkezés? Nem mond ellent egymásnak a két megközelítés? Nézzük meg alaposan, mi is történik valójában és hogy lehet, hogy sikeres lehet a testsúlycsökkentés így is, meg úgy is. Mindenkinek máshogy.
Tovább
Ha Ön inzulinrezisztenciával él, vagy testsúlycsökkentés a célja, nagy valószínűséggel már találkozott azzal a tanáccsal, hogy válassza a zéró, cukormentes vagy light termékeket. Ezek az élelmiszerek első ránézésre ideális megoldásnak tűnnek: kevesebb kalória, kevesebb cukor, „bűntudatmentes” fogyasztás. De vajon valóban segítik az anyagcsere javulását és a fogyást? Vagy csak egy jól felépített illúzióról van szó? Ez a bejegyzés abban szeretne segíteni Önnek, hogy megértse: mi történik a szervezetében, amikor zéró vagy light élelmiszereket fogyaszt és miért érdemes ezekkel óvatosan bánni, különösen inzulinrezisztencia és testsúlycsökkentés esetén.
Tovább
Az ayran első ránézésre nem tűnik nagy számnak. Joghurt, víz, só. Ennyi. Nincs benne szuperélelmiszer, nincs egzotikus por, nincs marketingbullshit. És mégis: évszázadok óta isszák hatalmas régiókban, hőségben, fizikai munka mellett, betegségek után, étkezésekhez. Ez önmagában már gyanús - jó értelemben. Az ilyen egyszerű dolgok ritkán maradnak fenn ennyi ideig ok nélkül. Ebben a bejegyzésben megnézzük, mi is az ayran, miért élettanilag értelmes ital, kinek és mikor hasznos, és azt is, hogy hogyan lehet otthon előállítani és azt is megtudhatjuk, hogy a nálunk ismertebb kefírhez képest miben különbözik.
Tovább
Az elhízás, az inzulinrezisztencia és a metabolikus betegségek globális terjedésével párhuzamosan a diétás irányzatok száma is exponenciálisan nő. A közösségi média, a wellnessipar és a gyors megoldások iránti vágy olyan táptalajt teremtett, ahol szinte hetente jelenik meg egy „új”, forradalminak kikiáltott étrend. Ezek többsége azonban nem új, csupán régi elvek újracsomagolása – gyakran tudományos köntösbe bújtatva. A közös ígéret szinte mindig ugyanaz: gyors fogyás, látványos eredmény, különösebb erőfeszítés nélkül. A biológia azonban nem marketingosztály, és hosszú távon nem tárgyal. Nézzük meg részletesen, milyen mechanizmusok mentén működnek – vagy buknak el – a legnépszerűbb divatdiéták.
Tovább
Amikor fűszereket használ, valószínűleg elsősorban az ízük miatt teszi. Egy csipet oregánó a paradicsomos ételbe, egy kevés gyömbér a teába, egy kis kurkuma a főzelékbe. Ezek az apró mozdulatok azonban sokkal többet jelentenek puszta ízesítésnél. A fűszernövények ugyanis biológiailag aktív vegyületek koncentrált forrásai, amelyek rendszeres fogyasztás mellett mérhető hatással lehetnek az oxidatív stresszre, a krónikus gyulladásra – és ezen keresztül akár a daganatos betegségek kockázatára is. Ez a bejegyzés arról szól, hogyan válhatnak a mindennapi konyhában használt fűszerek észrevétlen, mégis jelentős szövetségeseinkké a hosszú távú egészségmegőrzésben.
Tovább
Az egészséges életmód és a hosszú távú betegségek megelőzése iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt. A táplálkozástudomány fejlődésével egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a mindennapi étkezési döntések döntő szerepet játszanak a krónikus, nem fertőző betegségek – így az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy egyes daganatok – kialakulásában. Ebben a komplex információs környezetben különösen értékesek azok az ajánlások, amelyek tudományos bizonyítékokra épülnek, mégis egyszerűen követhetők. A Napi tucat pontosan ilyen megközelítést kínál. A cikk végén egy teljes napra vonatkozó mintaétrendet is talál.
Tovább
A táplálkozással kapcsolatos gondolkodás gyakran túlzottan a kalóriákra szűkül. Hány kalóriát ettünk, mennyit „engedhetünk meg magunknak”, belefér-e még egy falat? Miközben ez a szemlélet érthető, fontos hangsúlyozni: nemcsak az számít, mennyit eszünk, hanem az is, miből. Azonos kalóriabevitel mellett is óriási különbségek lehetnek az étrend egészségre gyakorolt hatásában.
Tovább
A karácsonyi időszak sokunk számára a közös főzésről, ünnepi fogásokról és családi étkezésekről szól. A nagy mennyiségű étel, a sütemények, a bejgli, a töltött káposzta vagy a zsíros húsok gyakran okoznak bűntudatot, ha a mérleg az ünnepek után többet mutat. Pedig az igazság az, hogy néhány nap ünnepi étkezés nem képes hosszú távon kisiklatni egy tudatosan felépített egészséges életmódot.
Tovább
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap az emberi bélflóra, vagyis a bélmikrobiom szerepe az egészség fenntartásában, a betegségek megelőzésében, sőt az olyan állapotok hátterében is, mint az elhízás, inzulinrezisztencia vagy akár a bőrproblémák. A mikrobiom vizsgálat - mely jellemzően székletmintából történik - ma már több magánlaborban elérhető és sok páciens érdeklődik iránta. De mit tud valójában ez a vizsgálat? Kinek érdemes elvégeztetni és hogyan lehet a kapott eredmények alapján valódi változást elérni?
Tovább
