Ahogy öregszünk, testünk működése megváltozik: lassul az anyagcsere, csökken az izomtömeg, és bizonyos tápanyagok felszívódása is romlik. 50 év felett érdemes tudatosabban odafigyelni néhány kulcsfontosságú anyag pótlására, hogy megőrizzük egészségünket és életminőségünket.
Tovább
Le lehet fogyni szalonnával, tepertővel és vajjal? Igen. Működhet a keto? Igen. És a paleo? Az is. Ahogy a mediterrán étrend, a növényi étrend vagy az időszakos böjt is. De hogyan lehet, hogy egymásnak szinte teljesen ellentmondó étrendekkel is lehet fogyni, javítani a vércukrot vagy éppen a trigliceridszintet? Lehet, hogy ezek az étrendek nem is egészen azért működnek, amiért a híveik gondolják? Megnézzük, mi történik valójában a szervezetünkben, amikor szénhidrátot vonunk meg, zsírt eszünk, böjtölünk vagy egyszerűen csak elkezdünk tudatosabban étkezni. És azt is, miért nem ugyanaz a kérdés, hogy „le lehet-e vele fogyni?”, mint az, hogy „egészséges-e hosszú távon?”
Tovább
A magyar tányér egyik végletét leegyszerűsítve jól ismerjük: nagy adag hús, gyakran feldolgozott hús, köretként finomított gabona vagy burgonya, kevés hüvelyes, kevés teljes gabona, kevés zöldség, olajos magvak alig. Innen nézve szinte mellékes vita, hogy az ideális tányéron végül marad-e egy darab hal vagy tojás. Először a tányér nagy részét kellene megváltoztatnunk. Az utóbbi években egyre többet beszélünk a teljes értékű növényi étrendről, vagyis a TÉNÉ-ről, és ennek jó oka van. Zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, olajos magvak kerülnek a tányér középpontjába, miközben háttérbe szorulnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és kiesnek az állati eredetű élelmiszerek. Sok rost, rengeteg hasznos növényi vegyület, kedvezőbb zsírösszetétel – egy ilyen étrend nagyon messze van attól, ahogyan ma egy átlagos magyar ember étkezik. Csakhogy van egy másik étrendünk is, amely mögött legalább ilyen meggyőző tudományos bizonyítékok állnak: a mediterrán étrend. És az bizony nem vegán. Van benne hal, tejtermék, tojás, baromfi, és kisebb mennyiségben akár vörös hús is. Akkor most melyik az igazi?
Tovább
„Igyál meg naponta legalább 2–3 liter vizet!” - talán az egyik leggyakrabban hallott egészségtanács. Sokan ezért lelkiismeretesen magukkal hordják a kulacsukat, számolják a poharakat és estére megpróbálják bepótolni, ha még „nincs meg a három liter”. De valóban mindenkinek ennyit kell innia? Nem. A szervezet folyadékigénye nem egy mindenkire érvényes szám. Függ a testmérettől, a fizikai aktivitástól, a külső hőmérséklettől, az étrendtől, az életkortól, sőt bizonyos betegségektől és gyógyszerektől is. Lássuk a részleteket ezt illetően.
Tovább
Ha Ön fogyni szeretne, valószínűleg találkozott már azzal az állítással, hogy a fogyás kulcsa az inzulinszint alacsonyan tartása. Az időablakos étkezést (intermittent fasting, time-restricted feeding) gyakran úgy mutatják be, mint a leghatékonyabb módszert, hiszen „leviszi az inzulint, és a szervezet átvált zsírégetésre”. Ezzel szemben sok szakember – és sok sikeresen fogyó ember – napi 4–5 kisebb étkezéssel, stabil kalóriadeficittel ér el eredményt. Önben is felmerülhet a kérdés: Ha az inzulin gátolja a zsírbontást, hogyan lehet hatékony a gyakori étkezés? Nem mond ellent egymásnak a két megközelítés? Nézzük meg alaposan, mi is történik valójában és hogy lehet, hogy sikeres lehet a testsúlycsökkentés így is, meg úgy is. Mindenkinek máshogy.
Tovább
Ha Ön inzulinrezisztenciával él, vagy testsúlycsökkentés a célja, nagy valószínűséggel már találkozott azzal a tanáccsal, hogy válassza a zéró, cukormentes vagy light termékeket. Ezek az élelmiszerek első ránézésre ideális megoldásnak tűnnek: kevesebb kalória, kevesebb cukor, „bűntudatmentes” fogyasztás. De vajon valóban segítik az anyagcsere javulását és a fogyást? Vagy csak egy jól felépített illúzióról van szó? Ez a bejegyzés abban szeretne segíteni Önnek, hogy megértse: mi történik a szervezetében, amikor zéró vagy light élelmiszereket fogyaszt és miért érdemes ezekkel óvatosan bánni, különösen inzulinrezisztencia és testsúlycsökkentés esetén.
Tovább
Az ayran első ránézésre nem tűnik nagy számnak. Joghurt, víz, só. Ennyi. Nincs benne szuperélelmiszer, nincs egzotikus por, nincs marketingbullshit. És mégis: évszázadok óta isszák hatalmas régiókban, hőségben, fizikai munka mellett, betegségek után, étkezésekhez. Ez önmagában már gyanús - jó értelemben. Az ilyen egyszerű dolgok ritkán maradnak fenn ennyi ideig ok nélkül. Ebben a bejegyzésben megnézzük, mi is az ayran, miért élettanilag értelmes ital, kinek és mikor hasznos, és azt is, hogy hogyan lehet otthon előállítani és azt is megtudhatjuk, hogy a nálunk ismertebb kefírhez képest miben különbözik.
Tovább
Az elhízás, az inzulinrezisztencia és a metabolikus betegségek globális terjedésével párhuzamosan a diétás irányzatok száma is exponenciálisan nő. A közösségi média, a wellnessipar és a gyors megoldások iránti vágy olyan táptalajt teremtett, ahol szinte hetente jelenik meg egy „új”, forradalminak kikiáltott étrend. Ezek többsége azonban nem új, csupán régi elvek újracsomagolása – gyakran tudományos köntösbe bújtatva. A közös ígéret szinte mindig ugyanaz: gyors fogyás, látványos eredmény, különösebb erőfeszítés nélkül. A biológia azonban nem marketingosztály, és hosszú távon nem tárgyal. Nézzük meg részletesen, milyen mechanizmusok mentén működnek – vagy buknak el – a legnépszerűbb divatdiéták.
Tovább
Amikor fűszereket használ, valószínűleg elsősorban az ízük miatt teszi. Egy csipet oregánó a paradicsomos ételbe, egy kevés gyömbér a teába, egy kis kurkuma a főzelékbe. Ezek az apró mozdulatok azonban sokkal többet jelentenek puszta ízesítésnél. A fűszernövények ugyanis biológiailag aktív vegyületek koncentrált forrásai, amelyek rendszeres fogyasztás mellett mérhető hatással lehetnek az oxidatív stresszre, a krónikus gyulladásra – és ezen keresztül akár a daganatos betegségek kockázatára is. Ez a bejegyzés arról szól, hogyan válhatnak a mindennapi konyhában használt fűszerek észrevétlen, mégis jelentős szövetségeseinkké a hosszú távú egészségmegőrzésben.
Tovább
Az egészséges életmód és a hosszú távú betegségek megelőzése iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt. A táplálkozástudomány fejlődésével egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a mindennapi étkezési döntések döntő szerepet játszanak a krónikus, nem fertőző betegségek – így az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy egyes daganatok – kialakulásában. Ebben a komplex információs környezetben különösen értékesek azok az ajánlások, amelyek tudományos bizonyítékokra épülnek, mégis egyszerűen követhetők. A Napi tucat pontosan ilyen megközelítést kínál. A cikk végén egy teljes napra vonatkozó mintaétrendet is talál.
Tovább
