Nem ettél romba semmit húsvétkor, az egészség nem tökéletességet, hanem egyensúlyt jelent

Ahogy véget érnek az ünnepek, sokan lépnek újra a mérlegre, némi szorongással a szívükben. A húsvéti sonka, a kalács, a sütemények, a közös családi étkezések mind örömteli részei voltak az ünnepnek — aztán hirtelen úgy érezzük, elrontottunk mindent. A mérleg néhány kilóval többet mutat, és elindul a bűntudat, a szorongás, a gyors “kármentési” akciók tervezgetése.

Pedig az igazság az, hogy néhány nap ünnepi étkezés nem képes hosszú távon kisiklatni egy tudatosan felépített egészséges életmódot. A testtömegünk napi szintű változása rengeteg tényezőtől függ – és ezek közül az ünnepi túlevés hatása csak egy, ráadásul nem is a legfontosabb.

A mérleg átmeneti változásai: nem mindig a zsír a felelős

Ha az ünnepek után 1-3 kg-mal többet mutat a mérleg, az nem zsírtömeg-gyarapodás. Ennek oka sokkal inkább a következő tényezőkben keresendő:

• Megnövekedett glikogénraktárak: A szénhidrátban gazdag ételek feltöltik a szervezet glikogénraktárait, és minden gramm glikogénhez kb. 3 gramm víz kapcsolódik.

• Fokozott vízvisszatartás: A sóban gazdag ünnepi fogások (pl. sonka, töltött káposzta) szintén vízvisszatartást idézhetnek elő.

• Emésztési tartalom: Egyszerűen több étel van az emésztőrendszerben, ami szintén hozzájárul a testtömeg növekedéséhez.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb, amit látunk a mérlegen, víz és emésztetlen étel, nem zsír. Néhány nap normál, kalóriadeficites étrend és megfelelő hidratáltság után ezek az értékek szinte maguktól visszaállnak.

Az egészséges életmód hosszú távú folyamat

Az életmódváltás és a testsúlycsökkentés nem sprint, hanem maraton. Nem azon múlik a siker, hogy mit ettünk húsvét hétfőn, hanem azon, hogy mit csinálunk az év többi 360 napján. Az ünnepek részei az életnek — és az élet nem egy tökéletesen kiszámolt makrotápanyag-táblázatból áll.

Egy egészséges életmód rugalmas, élhető és mentálisan fenntartható. Ha egy diétás terv nem enged meg néhány napot az élvezetekre, a családi eseményekre, a közös sütizésre, akkor nem valódi életmód, hanem inkább büntető rendszer. Márpedig hosszú távon senki sem tud egy ilyen rendszerben boldogan élni.

Az ünnepek valódi értéke: kapcsolódás, öröm, feltöltődés

A közösen eltöltött idő szeretteinkkel, a nevetések, a beszélgetések, az ünnepi hagyományok, a közös főzés és étkezés — ezek azok a mentálisan tápláló élmények, amelyek valóban számítanak. Ezek az alkalmak csökkentik a stresszt, növelik az élettel való elégedettséget, és pozitív hatással vannak a mentális egészségünkre.

Ha az ünnepek után kizárólag az étkezéseink miatt érzünk bűntudatot, akkor pont az ünnep lényegét veszítjük el. Ne az ételre fókuszáljunk, hanem arra, hogy mit kaptunk — érzelmileg, kapcsolatilag, lelkileg.

Visszatérés a szokásos kerékvágásba

A legjobb, amit tehetünk, az az, hogy egyszerűen visszatérünk a megszokott, egészséges rutinhoz. Nincs szükség böjtre, extrém tisztítókúrákra, "bűnbánó" edzésekre. A test tudja, mit kell tennie, ha mi is visszatalálunk a kiegyensúlyozott életmódhoz:

• Térjünk vissza a megszokott, tápanyagdús étrendhez

• Fogyasszunk elegendő vizet

• Aludjunk eleget

• Mozogjunk rendszeresen

• És ami talán a legfontosabb: legyünk kedvesek magunkhoz

Az ünnepek nem hibák, hanem az élet természetes részei. A húsvéti étkezések nem rombolják le a hetek vagy hónapok óta tartó egészséges törekvéseket. Sokkal többet ér az a lelki és kapcsolati töltődés, amit a szeretteinkkel töltött minőségi idő adott, mint az a néhány gramm víz vagy emésztetlen étel, amit a mérleg mutat.

Legyünk megértőek magunkkal szemben, és ne felejtsük el: az egészség nem tökéletességet, hanem egyensúlyt jelent.