Már a gyógyszertárakban van az öregedés ellenszere?
Mi lenne, ha az öregedést lassító gyógyszert nem is kellene feltalálnunk, mert már létezik?
Lehet, hogy eredetileg cukorbetegségre, daganatos betegségre vagy valamilyen egészen más kórképre fejlesztették ki. Évek óta ismerjük a hatását és a mellékhatásait, csak eddig nem tudtuk, hogy az öregedés valamely alapvető folyamatát is képes befolyásolni. Elsőre futurisztikusan hangzik, pedig pontosan ezt a kérdést tette fel egy 2026 júniusában a rangos Nature Aging folyóiratban megjelent kutatás, amelynek egyik szerzője a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László.
A kutatók több mint 6400 már engedélyezett vagy klinikai fejlesztés alatt álló gyógyszert vizsgáltak meg, hogy kiderítsék: lehetnek-e közöttük olyanok, amelyek az öregedés biológiai folyamataiba kedvező irányban avatkoznak be és találtak néhány nagyon érdekes jelöltet.
De mielőtt rohannánk a gyógyszertárba: ez a kutatás egyáltalán nem bizonyítja, hogy megtaláltuk az öregedés ellenszerét.
Miért öregszünk egyáltalán?
Az öregedést sokáig valamiféle általános „elhasználódásként” képzeltük el, de ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb biológiai folyamatról van szó. Az életkor előrehaladtával károsodások halmozódnak fel a DNS-ben, megváltozik a gének szabályozása, romlik a mitokondriumok működése, csökken a sejtek fehérjéinek minőség-ellenőrzése, megjelennek az úgynevezett szeneszcens, „öreg” sejtek, megváltozik a sejtek közötti kommunikáció és tartós, alacsony fokú gyulladás alakulhat ki. Ezeket és a hozzájuk hasonló mechanizmusokat nevezzük az öregedés ismérveinek (hallmarks of aging).
És itt kezdődik Barabásiék kutatásának igazán izgalmas része. A szervezet ugyanis nem különálló gének és fehérjék halmaza, hanem sokkal inkább elképesztően bonyolult hálózat. Képzeljünk el egy hatalmas térképet, amelyen több ezer állomás található, közöttük pedig utak tízezrei futnak. Az állomások a fehérjék, az utak pedig a közöttük lévő biológiai kapcsolatok. Ebben a rendszerben egy gyógyszer hatása sem feltétlenül áll meg annál az egy fehérjénél, amelyhez közvetlenül kötődik, hanem hatása tovaterjedhet a hálózaton.
2358 öregedéssel összefüggő gén egyetlen térképen
A kutatók 2358 olyan gént gyűjtöttek össze, amelyeket korábbi kutatások kapcsolatba hoztak az öregedéssel vagy a hosszú élettel, majd elhelyezték őket az emberi fehérjék kölcsönhatási hálózatában és valami rendkívül érdekeset láttak.
Az azonos öregedési folyamatokhoz tartozó gének nem véletlenszerűen szóródtak szét a hálózatban. Egymáshoz kapcsolódó csoportokat, úgynevezett modulokat alkottak. Mintha egy nagyváros térképén külön negyedeket fedeznénk fel: itt található a sejtszeneszcencia „városrésze”, amott a mitokondriális működésé, máshol a telomereké. Ha pedig megvan a térkép, feltehetjük a következő kérdést:
Mely gyógyszerek hatnak ezeknek a városrészeknek a közelében? A kutatók 6442 gyógyszert helyeztek rá erre a molekuláris térképre.
370 érdekes találat
A számítógépes elemzés végül 370 olyan gyógyszert azonosított, amelynek célpontjai statisztikailag jelentős közelségben voltak az öregedés legalább egyik biológiai hálózatához. Ez azonban még kevés. Tegyük fel, hogy egy gyógyszer valóban képes befolyásolni a sejtek öregedésével kapcsolatos hálózatot. De milyen irányban?
Lassítja az öregedésre jellemző változásokat vagy éppen gyorsítja őket?
Ennek eldöntésére fejlesztették ki a kutatók a pAGE nevű mutatót. A módszer leegyszerűsítve azt vizsgálja, hogy az öregedés során megváltozó génműködést egy adott gyógyszer milyen irányba tolja el. Ha az öregedés egy gén aktivitását fokozza, a gyógyszer pedig csökkenti, vagy fordítva, akkor a gyógyszer bizonyos értelemben „fiatalabb” génműködési mintázat felé mozdíthatja a sejtet. Ha viszont ugyanabba az irányba változtatja a génműködést, mint maga az öregedés, az akár kedvezőtlen hatásra is utalhat.
A két módszer kombinációja kapta a SHARP nevet.
A kör tovább szűkült 21 jelöltre
A 370 ígéretes gyógyszer közül 60-ról állt rendelkezésre elegendő génexpressziós adat ahhoz, hogy ezt a második vizsgálatot is elvégezzék. Közülük 21 gyógyszer mutatott következetesen pozitív pAGE értéket, vagyis az általuk kiváltott változások inkább a fiatalabb génexpressziós mintázat irányába mutattak. További 23 gyógyszernél éppen az ellenkezőjét találták: ezek potenciálisan az öregedésre jellemző génexpressziós változásokat erősíthetik.
Ez már izgalmas. De még mindig nem jelenti azt, hogy van 21 öregedésgátló tablettánk.
A vizsgálat azonosította a már korábban ismert longevity-jelölteket is
Egy új módszer akkor válik igazán érdekessé, ha képes felismerni olyan szereket is, amelyekről más kísérletekből már tudjuk, hogy hatással lehetnek az élettartamra. A kutatók ezért megnézték az amerikai Interventions Testing Program egérkísérleteiben élettartam-növekedést mutató gyógyszereket. Azoknál a szereknél, amelyekhez megfelelő génexpressziós adat is rendelkezésre állt, a SHARP mindegyiknél pozitív pAGE-jelet talált legalább egy öregedési mechanizmusra. Egy másik, független egérvizsgálat eredményeivel összevetve is biztató volt a modell teljesítménye. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált gyógyszerek száma még kicsi, ezért ezekből az eredményekből óvatosan kell következtetni.
A kutatásban olyan, a longevity világából már jól ismert gyógyszerek is előkerülnek, mint a rapamycin, metformin vagy acarbose. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek szedését egészséges embereknek ajánlanunk kellene.
Talán nem is az egyes gyógyszerek a legérdekesebbek
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye szerintem nem valamely konkrét gyógyszernév, hanem az, hogy a 370 jelöltből 83 egyetlen ismert öregedési gént sem célzott közvetlenül. Mégis olyan helyen avatkoztak be a fehérjék hálózatába, ahonnan hatással lehetnek az öregedés mechanizmusaira. Ez alapvetően változtatja meg azt, ahogyan egy ilyen összetett folyamat kezeléséről gondolkodhatunk.
Lehet, hogy nem egyetlen „öregedésgént” kell megtalálnunk, mert valószínűleg nem létezik egyetlen kapcsoló sem, amelyet kikapcsolva megszüntetjük az öregedést.
Az öregedés hálózati probléma, ezért elképzelhető, hogy hálózati megközelítésre van szükség a befolyásolásához is.
Akkor közelebb kerültünk az öregedés ellenszeréhez?
Talán. De még nagyon messze vagyunk attól, hogy ezt kijelenthessük. A mostani vizsgálat elsősorban számítógépes hálózatbiológiai elemzés. A 21 kiemelt gyógyszerről nem bizonyította, hogy emberekben lassítják az öregedést, meghosszabbítják az életet vagy akár csak növelik az egészségben eltöltött életévek számát. Ehhez először laboratóriumi és állatkísérletes megerősítésre, majd megfelelően megtervezett humán klinikai vizsgálatokra lenne szükség. Ráadásul az öregedés biológiájába történő beavatkozás különösen kényes kérdés. Ami egy bizonyos molekuláris útvonalon kedvező, másutt káros lehet. Egy gyógyszernek pedig mellékhatásai, kölcsönhatásai és hosszú távú kockázatai is vannak.
A longevity nem azt jelenti, hogy egészséges emberek betegségekre kifejlesztett gyógyszereket kezdenek saját szakállukra szedni.
Mégis miért lehet óriási jelentősége ennek?
Mert egy teljesen új gyógyszer kifejlesztése akár több mint egy évtizedig tarthat. Ha viszont egy már ismert gyógyszerről derül ki, hogy egy másik célra is használható, sokkal előrébb indulunk: ismerjük a farmakológiáját, adagolását, mellékhatásait és gyakran több éves vagy évtizedes humán tapasztalat áll mögötte.
Ezt nevezzük drug repurposingnak, vagyis gyógyszer-újrapozicionálásnak.
Barabásiék munkája tulajdonképpen egy hatalmas molekuláris keresőrendszert épít ehhez. Nem azt mondja meg, hogy melyik az öregedés elleni gyógyszer , hanem azt:
Több ezer gyógyszerünk van. Ezek közül talán itt érdemes keresni.
Addig pedig marad egy kevésbé futurisztikus longevity-program
Az öregedéskutatás elképesztő sebességgel fejlődik. Lehetséges, hogy a következő évtizedekben valóban lesznek olyan kezeléseink, amelyek bizonyos öregedési folyamatokat célzottan lassítanak. De amíg ezekre várunk, már most rendelkezünk néhány meglepően hatékony „longevity-intervencióval”.
a rendszeres mozgással
amegfelelő testsúly fenntartásával
a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes értékű növényi élelmiszerekben gazdag étrenddel
adohányzás kerülésével
amegfelelő alvással
a rendezett és sokrétű emberi kapcsolatainkkal
valamint a vérnyomás, vércukor és vérzsírok megfelelő kontrolljával
Hát igen. Ezek nem hangzanak olyan izgalmasan, mint egy öregedést lassító tabletta. Ez igaz.
Csakhogy ezekről már most tudjuk, hogy növelhetik annak esélyét, hogy ne csak tovább éljünk, hanem tovább maradjunk egészségesek is. Lehet, hogy egyszer valóban ott lesz az öregedést lassító gyógyszer a patika polcán, de addig azonban érdemes használnunk azt, ami már ma is a rendelkezésünkre áll.
Éljenek vele!
A cikk alapjául szolgáló tanulmány 2026. június 26-án jelent meg a Nature Agingben