Divat vagy diagnosztikai áttörés? A széklet mikrobiom vizsgálatok valódi haszna és gyakorlati alkalmazása

Az utóbbi években a bélmikrobiom egyre gyakrabban kerül szóba nemcsak a tudományos világban, hanem a páciensek körében is. Sokan érdeklődnek a székletből végezhető mikrobiom-vizsgálatok iránt – különösen azok, akik valamilyen krónikus panasztól szenvednek, vagy elhízással, inzulinrezisztenciával küzdenek. De vajon érdemes-e ilyen vizsgálatot végezni? Milyen információt ad, és ami talán még fontosabb: mit lehet kezdeni az eredménnyel?

Mit vizsgál a mikrobiom-teszt?

A bélmikrobiom a vastagbélben élő mikroorganizmusok - főként baktériumok - összességét jelenti. Ezek a mikrobák sokféle anyagcsereterméket állítanak elő, befolyásolják az immunrendszer működését, az anyagcserét, a gyulladásos folyamatokat, sőt, az idegrendszerrel is kommunikálnak.

A mikrobiom-vizsgálat során a székletmintából - jellemzően genetikai módszerekkel - feltérképezik, milyen baktériumfajok vannak jelen és milyen arányban. Az eredmény megmutatja a mikrobiális közösség összetételét és diverzitását, azaz sokféleségét. Ezenkívül egyes vizsgálatok a jótékony és potenciálisan problémás törzsek jelenlétére vagy hiányára is kitérnek.

Milyen eredményekre számíthatunk?

A vizsgálat során gyakori megállapítások:

• Csökkent diverzitás: az alacsony mikrobiom sokféleség az egyik leggyakoribb eltérés. Ez összefügghet metabolikus betegségekkel, gyulladással, elhízással vagy akár depresszióval.

• Kedvezőtlen törzsek túlszaporodása: például Enterobacteriaceae, Clostridium, Candida jelenléte dominánsan.

• Hasznos baktériumok hiánya: pl. Faecalibacterium prausnitzii, Akkermansia muciniphila, Bifidobacterium vagy Lactobacillus törzsek alacsony aránya.

Mi a gyakorlati relevanciája ezeknek az eredményeknek?

Ha egy páciens mikrobiom-összetétele eltér az egészséges referenciaértékektől, az nem jelenti azt, hogy beteg, de növelheti bizonyos betegségek kockázatát, illetve hozzájárulhat a fennálló panaszokhoz.

Különösen hasznos lehet a vizsgálat az alábbi esetekben:

• Krónikus vagy visszatérő emésztési panaszok (IBS-szerű tünetek)

• Antibiotikumot követő diszbiózis

• Elhízás, inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma

• Krónikus gyulladásos, autoimmun állapotok (pl. IBD, psoriasis)

• Ha a páciens motivált az életmódváltásban, és célzott tanácsokat szeretne

Mit tehet az a páciens, akinek a mikrobiomja eltér az ideálistól?

A jó hír az, hogy a mikrobiom rugalmasan formálható – elsősorban étrendi és életmódi tényezőkkel. A változás néhány héten belül is kimutatható lehet, és hosszú távon jelentősen javíthatja az egészségi állapotot.

Táplálkozás – a mikrobiom első számú alakítója
 

• Teljes értékű, növényi alapú étrend: tudományosan is alátámasztott módon növeli a mikrobiom sokféleségét, csökkenti az alacsony szintű gyulladást és támogatja a súlycsökkentést.

• Növényi rostok: napi szinten szükséges az oldható és oldhatatlan rostbevitel. Ajánlott források: zab, hüvelyesek, articsóka, brokkoli, lenmag, alma.

• Prebiotikumok: ezek táplálékul szolgálnak a jótékony baktériumok számára. Kiemelt források: fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, csicsóka, banán, cikória.

• Fermentált élelmiszerek: élőflórás joghurt, kefir, savanyú káposzta, kimchi, kombucha – ezek új hasznos mikroorganizmusokat juttatnak a bélrendszerbe.

• Polifenolokban gazdag ételek: bogyós gyümölcsök, zöld tea, étcsokoládé, gránátalma – ezek elősegítik például az Akkermansia muciniphila szaporodását.

• Rezisztens keményítő: pl. lehűtött főtt rizs, burgonya, zöld banán – támogatja a Faecalibacterium prausnitzii növekedését.

• Cukorfogyasztás és ultra-feldolgozott ételek kerülése: ezek kedveznek a diszbiózist okozó törzsek túlszaporodásának.

Elhízott személyek mikrobiomjára kifejezetten jellemző, hogy alacsony diverzitású, hajlamosabb a gyulladásos jellegű flóra kialakulására és kevesebb hasznos Akkermansia és Faecalibacterium törzset tartalmaz.

​További életmódi tényezők
 

• Mozgás: a rendszeres testmozgás növeli a mikrobiom diverzitását és támogatja a jótékony törzsek fennmaradását.

• Alvás és bioritmus: a rendszertelen alvás és a cirkadián ritmus zavarai (pl. éjszakázás, műszakozás) hátrányosan befolyásolják a bélflórát.

• Stresszkezelés: a tartós stressz fokozhatja a gyulladást és hozzájárulhat a diszbiózis kialakulásához. Fontos a tudatos relaxáció, mindfulness, légzőgyakorlatok, természetben töltött idő.

---

Összegzés

A mikrobiom jelentőségéről sok szó esik manapság és számos kutatás zajlik, hogy megértsük milyen hatással van az általános egészségi állapotra. Ennek kapcsán elmondható. hogy a mikrobiom-vizsgálat nem valami csodateszt, de egyre inkább helyet kaphat az életmódorvoslás eszköztárában. Sokan piaci lehetőséget látnak a mikrobiom vizsgálatok végzésében, bár a gyakorlati tapasztalatunk az, hogy ezek a vizsgálati teszteredmények leíró jellegűek és kevés igazi klinikai relevanciájuk van egyelőre, nem utolsósorban meglehetősen drága vizsgálatok így jelenleg a cost-benefit is megfontoslást igényel.

A mikrobiom általános állapotán hatékonyan lehet javítani – rostban gazdag, növényi alapú táplálkozással, rendszeres mozgással, stresszkezeléssel, tudatos életvezetéssel és talán ez a legfontosabb üzenet ezzel kapcsolatban. A mikrobiom vizsgálatokra pedig fokozottan igaz, hogy a megfelelő szakmai irányítás elengedhetetlen ahhoz, hogy az eredmények valóban a gyógyulás, nem pedig csak az információszerzés szolgálatába álljanak.