Táplálékintolerancia tesztek: Mit mutatnak valójában? Mennyire megbízhatóak?
Az utóbbi években egyre többen fordulnak IgG-alapú táplálékintolerancia tesztekhez, amikor emésztési problémák, krónikus fáradtság vagy egyéb megmagyarázhatatlan tünetek hátterét keresik. Ezek a tesztek azt vizsgálják, hogy a szervezet IgG típusú antitesteket termel-e bizonyos élelmiszerek ellen, majd ennek alapján határozzák meg az esetleges intoleranciát.
De mennyire megbízhatók ezek a vizsgálatok? Mit jelent egy pozitív IgG eredmény? És valóban indokolt-e elhagyni bizonyos ételeket a teszt alapján? Nézzük meg közelebbről!
Mit mérnek az IgG-alapú intolerancia tesztek?
Az IgG (immunoglobulin G) egy olyan antitest, amely az immunrendszer normál működésének része, és az ételekkel való találkozás után természetesen is termelődhet. A tesztek azt vizsgálják, hogy egy adott élelmiszer ellen az IgG szintje magasabb-e a vérben, majd az eredmény alapján az ételt „kerülendőnek” minősítik.
Fontos tudni: Az IgG nem az intolerancia vagy allergia bizonyítéka
- A tudományos bizonyítékok szerint az IgG jelenléte nem jelez kóros állapotot, hanem inkább azt mutatja, hogy az adott élelmiszert rendszeresen fogyasztjuk.
- Számos tanulmány kimutatta, hogy az egészséges emberek vérében is található magas IgG-szint az általuk gyakran fogyasztott élelmiszerekkel szemben.
- Az IgG nem egyenlő az IgE-alapú allergiával, amely valódi ételallergia esetén fordul elő és azonnali immunreakciót vált ki (pl. csalánkiütés, anafilaxia).
Mennyire megbízhatók ezek a tesztek?
Az IgG-alapú táplálékintolerancia tesztek specificitása és klinikai jelentősége erősen megkérdőjelezhető.
Miért?
✔ Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az IgG szint emelkedése önmagában intoleranciát vagy betegséget jelezne.
✔ Az IgG szint nem mutat korrelációt a valódi ételintolerancia tüneteivel.
✔ Több szakmai szervezet – például az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI) és az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) – nem ajánlja az IgG-alapú teszteket az ételintolerancia diagnosztizálására.
Hamis pozitív és hamis negatív eredmények
- Az IgG pozitivitás nem jelent problémát, így ha valaki teljesen egészséges, akkor is lehet magas IgG szintje egy gyakran fogyasztott ételre.
- Ugyanakkor egy IgG-negatív teszt sem zárja ki az ételintoleranciát, hiszen az intoleranciák sokkal összetettebb mechanizmusokkal működhetnek.
Hogyan lehet megbízhatóan diagnosztizálni az ételintoleranciát?
Ha valaki bizonyos ételek fogyasztása után rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztal, érdemes tudományosan elfogadott módszereket alkalmazni:
- Eliminációs diéta – Az adott élelmiszert egy időre (4-6 hét) el kell hagyni, majd fokozatosan visszavezetni, és figyelni, hogy a tünetek változnak-e.
- Orvosi konzultáció – Allergológus, gasztroenterológus vagy dietetikus segítségével pontosabb diagnózis állítható fel.
- Laktóz- vagy fruktózterhelés, hisztamin-intolerancia tesztek – Ha felmerül a gyanú, célzott laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek.
- Bélflóra és emésztőrendszeri vizsgálatok – Mivel az emésztési zavarokat gyakran bélflóra egyensúlyzavar vagy egyéb gasztroenterológiai probléma okozza, ezek kivizsgálása is fontos.
Szóval érdemes IgG-alapú intolerancia tesztet végeztetni?
Az IgG tesztek széles körben elérhetők, azonban nincs tudományos alapjuk az ételintolerancia diagnosztizálásában. Egy pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy az adott ételt kerülni kell, és egy negatív eredmény sem garancia arra, hogy az adott élelmiszer biztosan problémamentes.
Mit javaslok?
Ha bizonyos ételek fogyasztása után tünetek jelentkeznek, érdemesebb egy szakértő által vezetett eliminációs diétát kipróbálni, mintsem önmagában az IgG tesztre alapozni az étrendi döntéseket.
Ne hagyjunk ki fontos tápanyagokat az étrendből pusztán egy IgG teszt eredménye miatt, mert ez hosszú távon hiányállapotokhoz vezethet!
Ha bizonytalan abban, hogy egy adott élelmiszer valóban okoz-e panaszokat, a legjobb megoldás egy személyre szabott, tudományosan megalapozott vizsgálati és étrendi terv kialakítása szakértő segítségével.