Lassabban öregedni? - 9 rossz hétköznapi szokás, amely felgyorsíthatja az öregedést

Mi lenne, ha azt mondanám, hogy az öregedésünk ütemét nem kizárólag az határozza meg, hány gyertya kerül a születésnapi tortánkra?
Az életkor természetesen számít. A biológiai öregedést nem lehet megállítani, és nincs olyan életmód, amely örök fiatalságot ígérhetne. De két azonos korú ember fizikai és szellemi állapota között óriási különbség lehet.
Az egyik 70 évesen utazik, kirándul, edz, tanul, társaságba jár és tervezi a következő éveit. A másik már 60 évesen egyre kevesebbet mozog, elveszíti izomerejét, beszűkülnek a kapcsolatai, és szellemileg is egyre passzívabbá válik. A genetika és a betegségek mellett ebben az életmódnak is jelentős szerepe van.

Nézzünk 9 olyan hétköznapi tényezőt, amely észrevétlenül gyorsíthatja a testi és szellemi hanyatlást.

1. Ha már nincs miért felkelni reggel

A munka abbahagyása önmagában természetesen nem káros. A probléma inkább akkor kezdődik, amikor vele együtt eltűnik a cél, a feladat és annak érzése, hogy szükség van ránk. Az ember társas lény. Szükségünk van kapcsolatokra, szerepekre, tervekre. 
Ezért a nyugdíjba vonulás után sem feltétlenül a „semmittevés” az ideális cél. Lehet kertészkedni, unokákkal foglalkozni, önkénteskedni, közösségbe járni, utazást szervezni vagy megtanulni valamit, amire korábban soha nem volt időnk. Nem feltétlenül munkára van szükségünk.

Arra viszont igen, hogy legyen miért várnunk a holnapot.

2. Ha nem dolgoztatjuk az agyunkat

Az agy egész életünkben képes alkalmazkodni és bizonyos mértékig új kapcsolatokat kialakítani, ezt nevezzük neuroplaszticitásnak. Ehhez azonban ingerekre van szüksége. Nem az a probléma, ha esténként megnézünk egy könnyed sorozatot. Sokkal inkább az, ha éveken keresztül szinte minden szellemi tevékenységünk passzív tartalomfogyasztásból áll. Olvasás, tanulás, társasjáték, zene, nyelvtanulás, új technológia használata, utazás, beszélgetések – mind olyan ingerek, amelyek munkára késztetik az agyat.

Az agynak nem feltétlenül keresztrejtvény kell. De újdonság mindenképpen.

3. Ha nem teszünk semmit az izomvesztés ellen

Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenhet az izomtömeg és ami talán még fontosabb az izomerő. Ezt a folyamatot felgyorsítja a mozgásszegény életmód. És ez jóval többről szól annál, hogy hogyan nézünk ki a tükörben. Az izomerő határozza meg, hogy 70 évesen fel tudunk-e állni könnyedén egy alacsony fotelből, fel tudjuk-e emelni az unokánkat, fel tudjuk-e tenni a bőröndöt a vonat csomagtartójára, vagy biztonságosan fel tudunk-e menni néhány emeletet. Erről szólt nemrégiben egy teljes  bejegyzés az oldalon. 
Az izom ráadásul metabolikusan aktív szövet, a rendszeres terhelés pedig a csontokat is stimulálja, ezért 50–60 éves kor felett az erősítő edzés nem testépítés.

Hanem hosszú távú önállóságunk egyik legjobb befektetése.

4. Ha ki sem mozdulunk a 4 fal közül

Reggel autóba ülünk, beérünk a munkahelyre, este autóval hazamegyünk, majd leülünk a televízió vagy a telefon elé. Közben alig találkozunk természetes fénnyel. Pedig a nappali fény fontos jelzője szervezetünk cirkadián rendszerének. A rendszeres szabadtéri mozgás ráadásul egyszerre jelent fizikai aktivitást, környezetváltozást és gyakran mentális feltöltődést is. Nem kell erdőben élnünk.

De egy napi séta a szabadban meglepően sok mindent egyszerre ad.

5. A tartós stressznek ára van

Egy konfliktus, vita vagy rossz nap nem fog „megöregíteni”. De a hónapokon, éveken át fennálló pszichés terhelés azonban már más kérdés. A tartós stressz összefügghet rosszabb alvással, magasabb vérnyomással, kedvezőtlenebb táplálkozással, kevesebb mozgással és számos élettani változással. Nem minden stresszt tudunk megszüntetni, de sokat számít, hogyan kezeljük. A társas kapcsolatok, a mozgás, a megfelelő alvás, a relaxáció vagy szükség esetén pszichológiai segítség nem valamiféle „lelki luxus”.

Hanem az egészséges életmód részei.

6. Ha nem figyelünk oda, különösen ahogy idősödünk e megfelelő folyadékbevitelre

Az életkor előrehaladtával a szomjúságérzet csökkenhet, ezért idősebb korban különösen könnyű túl kevés folyadékot fogyasztani. Ez nem azt jelenti, hogy hogy állandóan palackkal kell járnunk és kényszeresen számolnunk a decilitereket. A folyadékszükséglet függ a testmérettől, időjárástól, fizikai aktivitástól, étrendtől és egészségi állapottól is. A legjobb alapital továbbra is egyszerű: a víz.
A cukros üdítő pedig nem azért rossz választás, mert „nem hidratál”, hanem azért, mert rendszeres fogyasztása felesleges energiát és jelentős cukorterhelést jelenthet.

7. Ha egyre többször gondolja azt , hogy: „Ehhez én már öreg vagyok!”

Talán ez az egyik legveszélyesebb mondat. Nem kell 65 évesen egyetemi diplomát szerezni, bár akár azt is lehet. De meg lehet tanulni fényképezni, idegen nyelven néhány mondatot, új receptet, okostelefont használni, táncolni, hangszeren játszani. Vagy akár valamilyen új sportot kipróbálni.
Az új dolgok megtanulása szellemi kihívást jelent és ráadásul többnyire új társas kapcsolatokat is teremt.

Nem azért tanulunk, mert fiatalok vagyunk. A tanulás segít abban, hogy szellemileg fiatalosabbak maradjunk.

8. Ha minden újabb problémára egy újabb tabletta szedését gondolja megoldásnak

Itt nagyon fontos különbséget tenni. A szükséges gyógyszereket nem szabad elhagyni az „életmód majd megoldja” jelszóval! A genetikáját senki sem tudja megváltoztatni, a megfelelő gyógyszeres kezelés sok esetben életet hosszabbít, szövődményt előz meg vagy jelentősen javítja az életminőséget.
Ugyanakkor igaz, hogy egyre több gyógyszer mellett időnként érdemes felülvizsgálni: valóban szükséges-e mindegyik, megfelelő-e a dózis, nincs-e köztük kölcsönhatás?És legalább ilyen fontos a másik kérdés: megtettünk-e mindent, amit gyógyszer nélkül is megtehetnénk?
Mozgás, testsúlycsökkentés, megfelelő táplálkozás, alvás, dohányzás elhagyása, ezek nem alternatívái lehetnek a gyógyszeres kezelésnek. És természetesen ezek maguk is az orvoslás részei.

9. Sose veszítse el a kíváncsiságát!

Talán ez a legkevésbé mérhető, mégis az egyik legszebb gondolat. Gyerekként minden érdekes. Miért ilyen? Hogyan működik? Mi van a hegy túloldalán?
Aztán egyszer csak elkezdjük azt mondani: „Engem ez már nem érdekel.”
A kíváncsiság arra késztet, hogy kimozduljunk, emberekkel találkozzunk, tanuljunk, tervezzünk és új élményeket keressünk. 
Nem kell minden nap hatalmas kaland, de itt van néhány ötlet a kíváncsiság fenntartására:

• Próbáljunk ki egy új ételt.
• Menjünk másik útvonalon sétálni.
• Olvassunk el egy könyvet egy teljesen ismeretlen témáról.
• Utazzunk el valahová.
• Beszélgessünk valakivel, aki máshogy látja a világot.

Az öregedést nem állíthatjuk meg. De nem mindegy, hogyan öregszünk.

A testünk nem egyszerűen egy naptár szerint működik. Alkalmazkodik ahhoz, amit rendszeresen kérünk tőle. 
Ha nem használjuk az izmainkat, gyengülnek. Ha nem terheljük az állóképességünket, romlik. Ha nem adunk új feladatokat az agyunknak, kevesebb kihívással kell megbirkóznia. Ha elszigetelődünk, elveszítünk egy fontos egészségvédő tényezőt.

Ez azonban a másik irányban is működik.

• Sétáljunk.
• Emeljünk súlyt.
• Tanuljunk.
• Találkozzunk  emberekkel.
• Menjünk ki a napfényre.
• Együnk jól.
• Aludjunk eleget.
• Keressünk új élményeket.
• Legyen tervünk jövő hétre és jövő évre is.

Nem az a cél, hogy örökké fiatalok maradjunk.

Az a cél, hogy amikor idősebbek leszünk, továbbra is legyen erőnk felállni, elindulni, gondolkodni, szeretni, kíváncsinak maradni és élvezni azt az életet, amelyért az egészségünket meg szeretnénk őrizni.